Korlátoznák a kisebbségi képviselők számát Horvátországban
Az ORah ellenzéki zöld párt a hét végén azzal a javaslattal állt elő, hogy csökkentsék nyolcról négyre a kisebbségi képviselőknek fenntartott mandátumot a horvát parlamentben, valamint korlátozzák szavazati jogukat is. A kezdeményezés máris vitát váltott ki a Jutarnji List című horvát napilap vasárnapi száma szerint.
Mirela Holy, a zöld párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kisebbségi képviselők leginkább „szűk csoportok" számára hoznak hasznot, nem pedig a kisebbség egészére nézve. „Nem lehet ugyanolyan súlyú egy képviselő, aki 300 kisebbségi szavazattal jutott be a horvát törvényhozásba, mint egy képviselő, aki a horvát állampolgárok 20 ezer szavazatát tudja maga mögött"- hangoztatta. Hozzátette: nem hiszi, hogy a kisebbségi képviselőknek is dönteni kellene például a kormány összetételéről.
A lapértesülések szerint a tervezet még nem teljes és a közeljövőben bocsátják nyilvános vitára a parlamentben.
Mirela Holy környezetvédelmi miniszter volt, mielőtt 2013-ban lemondott és kilépett a kormányzó Szociáldemokrata Pártból (SDP). Még abban az évben tagja lett az ORaH zöld pártnak, amelynek egyetlen képviselője a horvát száborban. A közvélemény-kutatások szerint Mirela Holy a legnépszerűbb politikus, pártja pedig a harmadik legnépszerűbb párt Horvátországban a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a jelenleg kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (SDP) után.
Holy a kisebbségi finanszírozásában és az oktatásban is változásokat szeretne. Pártja kiáll amellett, hogy a kisebbségi oktatásban az összevont, nem pedig az elkülönített iskolai modell érvényesüljön. Támogatja továbbá, hogy a kisebbségi jogok korlátozása terén ne lehessen a jövőben sem népszavazást kiírni. Az összeférhetetlenség elkerülése végett azonban átalakítaná a Kisebbségi Tanácsot, amely jelenleg a nemzetiségeknek szánt állami pénzek odaítélését és költését ellenőrzi, és a kisebbségi képviselők a tagjai.
Az ORah vezetője szerinte Horvátország nincs azon a szinten, mint más az országok, ahol a kisebbségek kellőképpen integrálódtak a társadalomba. Ezért, ennek elérése érdekében mindenképpen más irányba kellene vinni a mai kisebbségi politikát.
Csalódottságának adott hangot például, hogy az Emberi jogi és Kisebbségvédelmi bizottságban a viták jórészben nem a kisebbségek jogairól, hanem a kisebbségi egyesületek finanszírozásáról szólnak. A nemzeti kisebbségeknek nem sok hasznuk van az ilyen rendszerből - állította, majd megjegyezte: mint minden társadalmi körben, itt is csak azoknak a csoportoknak származik előnye, akik közvetlen összeköttetésben állnak a kisebbségi képviselőkkel.
Milorad Pupovac szerb kisebbségi képviselő szerint a tervezet elfogadása kedvezőtlen reakciókat váltana ki mind a kisebbségek, mind a nemzetközi szervezetek részéről. A képviselő elmondta, a jelenlegi politikai viszonyok igenis indokolják a kisebbségi képviselők jelenlétét Horvátországban, akik hozzájárulnak a tolerancia, a multikulturalizmus és a kisebbségi jogok védelméhez. Ezek az utolsó néhány években veszélyeztetve voltak - mutatott rá.
Kiemelte: a kisebbségi képviselők szavazati jogának korlátozása nagyon rossz döntés lenne. Leszögezte, hogy alkotmányellenes lenne, ha a kisebbségi képviselők szavazati joga mindössze a „kultúregyesületek működésére" terjedne ki.
A szerbeknek három, a bosnyákoknak, az olaszoknak, a magyaroknak, a csehnek és szlovákoknak egy-egy, míg az összes többi kisebbségnek (német, osztrák, ruszin, ukrán, zsidó, roma, bolgár, orosz, román, lengyel, vlah és török) is van egy - közös - garantált mandátuma a 151 fős horvát parlamentben.
A 2011-es parlamenti választásokon Sója Dénes 1984 szavazattal jutott képviselői mandátumhoz, majd két év után átadta helyét Juhász Sándornak.
